Kik azok a sajátos nevelési igényű gyermekek? Mit kell tudni róluk? Szakember válaszol!
Mind hazánkban, mind nemzetközi kitekintésben a fogyatékosságtípusok megnevezése az idők során sokat változott. Különböző országokban a gyűjtőfogalmak nagyon eltérőek lehetnek, ugyanis a szaktudományok és a jogrendszerek nem egészen esnek egybe. Az orvostudomány fejlődésének, az elfogadásnak, az integrációnak és számos egyéb fontos területnek köszönhetően a szegregáló, megbélyegző fogalmakat szépen lassan felváltották az olyan szaknyelvi kifejezések, melyekben már szerepel a személy is, mint lényegi alkotója a fogalomnak (pl. látássérült gyermek). A társadalmi értékrend, valamint az érintett személyek és a szakemberek változási igényeit figyelembe véve a pontos elnevezésrendszer egy folyamatos változáson megy keresztül.
Ennek köszönhető az is, hogy a köznevelés területén a fogyatékosság szót az utóbbi években a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló kifejezés használata váltotta fel. Fontos kihangsúlyozni, hogy ez nem egy diagnosztikus kategória, hanem egy gyűjtőfogalom, mely a köznevelési intézményekben többletjogokat biztosít a fogyatékos tanulók számára. A köznevelési törvény alapján különleges bánásmódot igénylő tanulók közé tartoznak a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók is (SNI-s gyerekek), vagyis azok a gyermekek, akik a szakértői bizottság véleménye alapján valamiféle érzékszervi, mozgásszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdenek. Az utóbbiba beletartozik a súlyos tanulási, magatartásszabályozási, illetve a figyelemzavar. (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 4. § 25. bekezdés)
Sajnálatos módon napjainkban a sajátos nevelési igényű kifejezés még mindig megrémiszti a társadalmunkat. Ijesztő a gyermeknek, mert azt érzi, hogy más, mint a társai, a szülőnek, akinek a gyermeke „kapott egy kódot”, a pedagógusnak, akinek differenciálnia kell az órán, illetve az osztálytársaknak, akik esetenként nem értik, a társuk miért csinál más feladatot.
A sajátos nevelési igényű gyermekek a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók közé tartoznak, hiszen valamiben különböznek a tipikus fejlődésmenetű társaiktól. Ha a gyermek fejlődése, viselkedése valamiféle eltérést mutat, a szakértői vizsgálat lehetőséget biztosít, hogy különböző szakemberek team munkája segítségével megállapíthassák, vagy kizárhassák a sajátos nevelési igény meglétét. A pedagógiai szakszolgálatok lehetővé teszik, hogy ez a komplex vizsgálat létrejöhessen, valamint a jövőben segíti a szülők, a pedagógusok nevelő-oktató munkáját, például kijelöli a gyermek számára a legmegfelelőbb intézményt, rendszeres felülvizsgálatok alkalmával véleményt alkotnak a gyermek aktuális állapotáról, fejlődéséről a megfelelő szakemberek segítségével.
A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése és oktatása többféleképpen valósulhat meg, figyelembe véve a szakértői vélemény által kijelölt intézmények típusát, mely a vizsgálat eredményétől függ. Az intézmény lehet integráló, ha a gyermek a tipikusan fejlődő társaival együtt részesül nevelő-oktató tevékenységből, illetve szegregált (gyógypedagógiai) intézmény, ha a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű differenciálás, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, terápiás célú vagy speciális eljárás alkalmazása szükséges a gyermek megfelelő fejlődéséhez. Ahhoz viszont, hogy a gyermek az integráló intézményben sikeresen tudjon teljesíteni, minden esetben szükséges a megfelelő tárgyi és személyi feltételek biztosítása. Az SNI tanulók szakszerű habilitációs-rehabilitációs ellátásához sok esetben az integráló iskolák az EGYMI (Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) szakembereivel dolgoznak együtt. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, az EGYMI az utazó gyógypedagógusi hálózatában dolgozó szakemberekkel biztosítja a stabil szakmai hátteret.
Írta:
Marton Noémi
Gyógypedagógus,
Molnár Gábor Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola
és EGYMI pedagógusa
Források:
- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv (Utolsó megtekintés: 2022.08.10.)
- Kálmán Zsófia, Könczei György (2002): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris
- Kiadó, Budapest. p. 35.
- Kovács Krisztina (2015): Az óvodapedagógus feladata a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében. Elérhető az interneten: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Az_vodapedaggus_feladata_a_sajtos_nevelsi_igny_gyermekek_nevelsben/ (Utolsó megtekintés: 2022.08.10.)
- Mesterházi Zsuzsa, Szekeres Ágota (2019): A nehezen tanuló gyermekek iskolai
- nevelése. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest. p. 107
- Vidonyiné Sólymos Rita (2015): Pedagógiai szakszolgálat – a gyermek útja a felismeréstől a segítő támogatásig. Sajátos nevelési igények – méltányos pedagógia, konferenciakötet. Elérhető az interneten: https://mek.oszk.hu/14700/14725/14725.pdf (Utolsó megtekintés: 2022.08.10.)