Egyéb nevei: aszkorbinsav, acidum ascorbicum.
A C-vitamint Szent-Györgyi Albert magyar biokémikus fedezte fel az 1930-as években, amiért 1937-ben Orvosi és Élettani Nobel-díjat kapott. Ő eredetileg a Hexuronsav nevet akarta adni a felfedezésének.
A vitaminokat két nagyobb csoportba lehet osztani, melyből az egyik a zsírban oldódó vitaminok, a másik pedig a vízben oldódók, amibe a C-vitamin is beletartozik. Akár csak a többi vitaminra, úgy a C-vitaminra is szüksége van a szervezetünknek, hiszen mi magunk nem vagyunk képesek szintetizálni. A testünk hibátlan működéséhez szükséges napi néhány tíz milligramm C-vitamin. Ezt a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozással sikeresen fel tudjuk venni, ám ennek hiányában, illetve fokozott izommunka, betegség, vagy akár terhesség során vitamin pótlást kell alkalmazni az ehhez társuló hiánybetegségek elkerülése érekében.
Mik azok a hiánybetegségek?
Minden vitaminhoz társulnak úgynevezett hiánybetegségek, amik akkor lépnek fel, ha a szervezet huzamosabb ideig nem jut hozzá az adott építőkőhöz. A C-vitamin tartós hiánya esetében legyengül az immunrendszer, lassabbá válik a sebgyógyulás, könnyebben alakul ki a szervezetben gyulladás, illetve fertőzés, valamint vérzékenység, ínysorvadás, fogvesztés, izombántalom, vagyis a kalózos, hajós, felfedezős filmekből jól ismert skorbut alakul ki.
Magellán az embereinek több, mint a felét a skorbut vitte el, amit az egyoldalú szűkös táplálkozás eredményezett.
Miben található C-vitamin?
Például a rumban. Amellett, hogy a kalózok gyakran alkalmazták kedélyállapot javítása céljából, a sok egyéb hatása mellett tele volt C-vitaminnal. Azok, akik ezt itták, nem alakult ki náluk a skorbut, de persze a mai világban elég nehéz lenne egy pohár rummal indítani a napot és hát a tisztes hajós ember sem élhetett eme orvossággal. Ők kezdetben paprikával, majd pedig hosszabb eltarthatósága miatt savanyúkáposzta fogyasztásával pótolták eme építőkövet. Ezeken túl még magas a C-vitamin tartalma a brokkolinak, paradicsomnak, ribizlinek, csipkebogyónak, kivinek, valamint a citrusféléknek, mint például a narancsnak, limenak és a citromnak. De persze most már számtalan egyéb mód is létezik a megfelelő C-vitamin bevitelnek, mint például a különféle gyógyszerek és étrendkiegészítők, amik lehetnek, tabletták, rágótabletták, kapszulák, porok, cseppek stb.
Mennyi C-vitamint érdemes szedni?
Aki a fent felsorolt zöldségeket és gyümölcsöket napi szinten fogyasztja, annak a legegyszerűbb a válasz, mert nekik semennyit. A többiek kicsit bonyolultabbak. Egy átlagos ember kb. 1500 mg C-vitamint képes raktározni, aminek a fogyása napi 80 mg, viszont ennek a pótlása az kevés, hiszen ez az abszolút minimum, tehát ennyivel csak a hiánybetegségeket tudnánk elkerülni. Aki nem táplálkozik kielégítően azoknak lehet napi 250 mg-ot szedni. Hideg téli, beteges időkben az 500 mg alkalmazása az ajánlott. Sportolók, izomépítőknél már a napi 1000 mg a megengedett.
Miben segít a C-vitamin?
A megfelelő vitamin bevitel támogatja az immun és idegrendszer helyes működését, szerepet játszik a kollagénképződésben. A bőr, csont, porc, fogak és íny egészséges állapotának megőrzésében. Csökkenti a fáradtság érzést. Vassal együtt alkalmazva növeli annak a felszívódását.
Túladagolható?
Mivel a C-vitamin a vízben oldódó vitaminok családjába tartozik, ezért nem fog a zsírraktárakban felhalmozódni, a fölös mennyiség egyszerűen a vizelettel távozik. Viszont, hogyha nagy mennyiségben viszünk be C-vitamint, napi 2g fölött, akkor ez már nagyon megterheli a vese szűrő funkcióját, így a sérülése mellett vesekő képződés is kialakulhat. A magas szintén 2 g fölötti C-vitamin szint hasmenést okozhat.
A Csillag Patikáknál megvásárolható néhány termék:
· Cetebe
Írta: Dr. Páll Dávid gyógyszerész
