A vény nélkül kapható fájdalomcsillapító gyógyszerek széleskörű elterjedésének és elérhetőségének köszönhetően mondhatjuk, hogy ma már szinte mindenki találkozott valamilyen hatóanyagú fájdalomcsillapítóval, lázcsillapítóval vagy gyulladáscsökkentővel. A tájékozott páciensek a hatóanyag neveit is ismerhetik, hiszen mindenki szeretné megtalálni a számára leghatékonyabb megoldást jelentő gyógyszert és feltérképzeni szervezete reakcióját egy-egy gyakori fájdalom jelentkezésénél. A metamizol az egyik legrégebbi fájdalom- és lázcsillapító hatású vegyület, amely a Magyarországon közismert Algopyrin hatóanyaga 1933 óta.
A metamizol (más néven dipyrone, noraminofenazone, novamidazofen, methylmelubrin, INN: metamizole sodium), a pirazolon-származékok családjába tartozó erős fájdalom- és lázcsillapító, mérsékelt gyulladáscsökkentő hatású vegyület. A metamizol a nem-opioid analgetikumok között az egyik legerősebb fájdalomcsillapító, amelyet 1922-ben a német Höechst AG gyógyszergyár vegyészei fejlesztettek ki.[1]
A metamizol tartalmú gyógyszert Magyarországon 1933. január 1-jén törzskönyvezte a Dr. Wolf Emil és Dr. Kereszty György vegyész orvosok által alapított, magyar Chinoin Gyógyszergyár. Az 1910-ben, Alka Vegyészeti Gyár néven alapított vállalat csak három évvel később, egy kinintartalmú gyógyszer után vette fel a sokak számára még ma is ismerősen csengő Chinoin nevet. A méltán híres és sikeres gyógyszergyár egészen a rendszerváltásig számos sikeres gyártást és fejlesztést vitt véghez. 1928-tól – a világon másodikként – inzulint állítottak elő, és széles körben forgalmazták is azt. Emellett penicillint is gyártottak, és a világon először itt dolgozták ki a Nobel-díjas Szent-Györgyi Alberttel közösen a C-vitamin gyártási technológiáját is. Ugyanitt fejlesztették ki a máig népszerű No-Spa görcsoldót, amely azóta is különböző szervek görcsös fájdalmaira nyújt hatékony megoldást. Ma a Sanofi (francia) cégcsoport viszi tovább ezeknek a sikeres gyógyszereknek a fejlesztését és értékesítését. [2]
Az Algopyrin Magyarországon először 1992-ig volt vényköteles, majd hosszú éveken át recept nélkül volt kapható, 2007-ben pedig ismét vénykötelessé tették. A WHO 2002-ben, vagyis a magyarországi vénykötelessé tétele előtt öt évvel rehabilitálta a metamizolt, egy közel 23 millió embert 6,5 éven át követő publikációra, a Boston-tanulmányra hivatkozva. A WHO amellett érvelt, hogy a gyógyszer egymillióból kevesebb, mint 1 embernél vált ki súlyos fehérvérsejtszám-csökkenést.[3] Mint minden hatóanyagnál (és különösen más fájdalomcsillapító hatású vegyületeknél is, mint az ibuprofén, a paracetamol vagy az acetilszalicilsav), a metamizolnál is fokozottan oda kell figyelni a szervezetre gyakorolt hatásra, a máj, vese, gyomor és bélrendszer megterhelésére. Ezért fontos az orvos és a betegtájékoztató által javasolt dózisok és feltételek szigorú betartása.
A kiadhatóság felülvizsgálatát követően, 2020 februárjában a magyarországi gyógyszerhatóság ismét orvosi rendelvény nélkül kiadható gyógyszerek közé sorolta át a metamizolt tartalmazó Algopyrint. Sikere azóta is töretlen, nem véletlenül az Algopyrin Magyarország első számú fájdalom- és lázcsillapítója[4].
MAT-HU-2100494 (2021.04.23.)
[1] https://www.tandfonline.com/doi/pdf/10.5504/BBEQ.2012.0135
[2] http://scatorig.hu/works/algopyrin-tabletta-2/
[3] https://qubit.hu/2019/06/07/az-ibuprofen-hazai-forgalmazasan-most-szigoritottak-de-a-tobbi-fajdalomcsillapito-is-lehet-eletveszelyes
[4] IQVIA Full WHS, 2020. január és június közötti időszakban, doboz és értékbeni forgalom alapján.